Fazekas László Debrecenben született. A zenéhez 7 éves korában került közel, először zongorázni tanult. Később megismerkedett az ütőhangszerek csodálatos világával, de a zongorázást sem hagyta abba. 1966-ban szerzett Debrecenben ütőhangszeres tanári diplomát. 1968-ban feleségével, Gizellával – aki váci kötődésű, és Debrecenben kapott tanári diplomát – Vácra költöztek.

László a váci zeneiskolában Cs. Nagy Tamás igazgató lelkes támogatásával beindította az ütőhangszeres tanszakot. A zeneiskola nemsokára az ütőhangszeres oktatás egyik fellegvára lett, országos találkozók helyszínévé vált. A Váci Ütősök híre hamarosan eljutott az ország minden szegletébe, de még országhatáron túlra is. Meghívást kaptak az akkori NDK-ba, NSZK-ba, Belgiumba, és a távoli szibériai Omszk városába is.

László az egész világot bejárta zenészként és tanárként. Többek között a 90-es években Amerikában turnézott, 2000-ben Tokióban járt, ahol Kodály műveit tanította be a japán vendéglátóknak. Nyaranta Svájcba, Németországba, Ausztriába járt muzsikálni. Itthon alapító tagja volt a Váci Szimfonikus Zenekarnak.

Több, mint 40 évig tanított Vácon. Felsőgödön a Németh László Általános Iskolában beindította az ütőhangszeres oktatást, majd később a váci Székesegyházi Kórusiskola indulásakor őt hívták meg az ütős növendékek első tanárának. Egykori növendékei közül sok a professzionális zenész, többen tanítanak ütőtanárként, sokaknak pedig – munkájuk mellett – egész életükben megmaradt az ütőhangszerek szeretete. A váci zeneiskolában jelenleg tanító ütőtanárok is az ő tanítványai voltak. Velük továbbra is jó viszonyt ápol, mindig szívesen megy a koncertekre, amikor meghívják őt egy-egy tanszaki koncertre.

Gizellának és Lászlónak 3 gyermeke és 6 unokája született, akik maguk is komolyan vették a hangszeres tanulást és életük meghatározó részévé vált a zene.

László még ma is aktívan muzsikál. Sokat zongorázik és legkedvesebb időtöltése J.S. Bach műveinek megszólaltatása ütőhangszereken és egy igazi orgonán.

Gratulálunk és jó egészséget kívánunk!