Rusvay Balázs 1956-ban született Vácon. Egészen az érettségiig itt is tanult, majd a szentendrei mentőállomáson kezdett dolgozni 1974-ben.
Miután a honvédségtől leszerelt, a váci mentőállomáson dolgozott, és a főiskolát is befejezte. 1986-tól 2 évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig volt a váci mentőállomás vezető mentőtisztje.
Amikor Vácon kezdett dolgozni, egy generációváltás is volt, és egy fiatal, agilis, hivatását szerető csapattal indultak, akik közül sokan még most is ott dolgoznak. Ezzel a csapattal rengeteget tettek a váci mentőállomásért: olyan eszközöket szereztek be, amelyekről akkoriban még nem nagyon lehetett álmodni sem, méghozzá az általuk létrehozott alapítvánnyal.
A traumatológián is dolgozott, amit úgy írt le, hogy még a főiskolánál is sokkal hasznosabb volt, olyan sok és hasznos tudásra tett szert az ott töltött idő alatt.
Sok nehézséggel kellett szembe nézniük az évek során, például létszám- vagy forráshiánnyal, de mindvégig kitartott, és a vezető mentőtiszti pozíciója mellett nem mondott le a „kocsizásról” sem, ami szerinte a java a szakmának.
Négy gyermeke és négy unokája van, akikkel nagyon szívesen focizik, de ma már csak inkább kapusnak áll be.
Köszönjük a munkáját, jó nyugdíjas éveket kívánunk!
