A természet szeretete már gyermekkorában meghatározó szerepet játszott az életében. Kertes házban nőtt fel, ahol mindennapjai szorosan összefonódtak a növényekkel, a kerttel és a szabadban töltött idővel. Családjával gyakran jártak sátorozni és túrázni, így korán megtapasztalhatta a természet közelségének és a környezet iránti felelősségnek a jelentőségét. Ezek az élmények hosszú távon is meghatározták szemléletét és értékrendjét.
Az élete során több helyen is éltek, végül 18 évvel ezelőtt Vácra költöztek. A választás nem volt véletlen: férje lepkekutatóként és természetkedvelő emberként váci kötődésű, családja is a városban él. Emellett Vác számos olyan értékkel rendelkezik, amely közel áll hozzájuk. A város különösen gazdag zöldterületekben, utcáit és parkjait sok fa díszíti, a Duna közelsége pedig egyedülálló természeti környezetet biztosít az itt élők számára. Úgy véli, hogy ez a természeti adottság nagyban hozzájárul a város élhetőségéhez és különleges hangulatához.
Azt is hangsúlyozza, hogy sokan nem is gondolnak arra, milyen fontos szerepet töltenek be egy település életében a közösségi és magánkertek. Ezek a kisebb-nagyobb zöldfelületek adják egy város valódi „zöld foltjait”, amelyek nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem hozzájárulnak a levegő minőségének javításához, a hőszigethatás csökkentéséhez és a helyi élővilág fennmaradásához is.
Gyermekei már Vácott születtek és nőttek fel, ezért tősgyökeres vácinak vallják magukat. Talán ez a helyi kötődés is szerepet játszott abban, hogy egy idő után úgy érezte: tenni szeretne a város zöldebb jövőjéért. Éveken keresztül azt tapasztalta, hogy kevés új fát ültetnek a településen, ezért megszületett benne az elhatározás, hogy közösségi összefogással változtatni kell ezen.
Ennek eredményeként alakult meg az „Ültess fát!” Baráti Kör, amely kezdetben az alsóvárosi templom kertjében kezdte meg tevékenységét. Első jelentősebb akciójuk során hársfákat kaptak, emellett saját forrásból mintegy 200 cserjét vásároltak és ültettek el. Az akkor még szerény kezdeményezés az évek során látványos eredményeket hozott: a korábban kevésbé gondozott terület mára rendezett, értékes zöld kertté alakult. A közösség tagjai a mai napig igyekeznek részt venni a növények gondozásában és fenntartásában, lehetőségeikhez mérten folyamatosan figyelemmel kísérik azok állapotát.
A kezdeményezés idővel kinőtte a baráti kör kereteit, és ma már Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület néven működik. Az egyesület célja nem csupán új fák és cserjék ültetése, hanem a környezettudatos szemlélet erősítése és a helyi közösségek bevonása is.
Munkájuk során különösen fontos szempont, hogy csak olyan helyszíneken telepítsenek növényeket, ahol azok hosszú távú gondozása is biztosított. Tapasztalataik szerint a klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebbé váló időjárás komoly kihívások elé állítja a frissen ültetett fákat és cserjéket. A korábbi éveknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözésre és az utógondozásra, hiszen ezek nélkül a növények túlélési esélyei jelentősen csökkennek. Éppen ezért minden új ültetés mögött tudatos tervezés áll: csak ott kezdenek munkába, ahol a későbbi fenntartás feltételei is adottak.
Meggyőződése, hogy a városi zöldfelületek fejlesztése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem közösségépítő erő is. Egy-egy közösen elültetett fa vagy gondozott kert közelebb hozza egymáshoz az embereket, erősíti a helyi identitást, és hozzájárul ahhoz, hogy a következő generációk is egy élhetőbb, zöldebb környezetben nőhessenek fel.




